Szellemi kulturális örökség

Hagyományos faművesség, fafaragás, fafaragótáborok

terület : Vasi Hegyhát
kategória : hagyományos kézművesség
Az 1980-as évek végétől a Hegyháton élő két alkotó, a nagytilaji Tőke Imre és a pácsonyi Magyar Lajos fafaragók a művészettörténészek fókuszába kerültek. Naiv fafaragó tevékenységüket több országos tárlaton is bemutatták és számos díjat, elismerést kaptak az idős mesterek a művészetszerető közönségtől és a szakmától is. De úgy látszik a fafaragási tradíciók a Hegyháton mélyről fakadnak. Mert, bár a két fafaragó már nem él, maga a fából alkotás művészete, tradíciója megmaradt a Hegyháton, mely most alkotótáborok formájában teljesedik ki.
A Hegyháton a fafaragó hagyományokra építve már több alkalommal rendezték meg a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által támogatott fafaragó alkotótábort. A kistelepüléseken köztéri szobrokat készítettek és adományozták oda a tábort befogadó önkormányzatoknak, mint házigazdáknak az alkotók.
Hagyományos fafaragás
A faművesség, fafaragás a 80-as, 90-es években meghatározó helyi értéke volt a Hegyhátnak. Két, országosan ismert, a naiv fafaragóművészek elitjébe sorolt alkotó is élt a Hegyháton, a nagytilaji Tőke Imre és a pácsonyi Magyar Lajos.

Tőke Imre a hegyháti Nagytilajon élt 1996-ban bekövetkezett haláláig. A művészettörténeti elemzések szerint őstehetségként bukkant fel, eredeti foglalkozása juhász, s mindvégig pásztorkodással, állattenyésztéssel foglalkozott. 1977-ben megkapta a III. Országos Népművészeti kiállítás nívódíját, 1979-ben pedig odaítélték neki a Népművészet Mestere címet. Fiatalon kezdett fafaragással foglalkozni, eleinte cigarettaszipkákat, pipákat, pásztorbotokat és ostornyeleket készített, később egy- és többalakos lírai, bensőséges hangulatú faszobrokat, amelyek falusi embereket, családi és munkajeleneteket ábrázolnak. A 80-as években egy országos fafaragó stúdió tagja lett. A stúdióbeli munka stílusbeli változást eredményezett művészetében: korábbi kisméretű szobrait monumentális, több méter magas oszlopos figurák váltották fel. Több önálló kiállítása volt országszerte. Közgyűjteményként a Naiv Művészek Múzeuma, Kecskeméten őrzi néhány munkáját.
Link: szoborlap.hu

Magyar Lajos 1913-ban született és a hegyháti Pácsonyban élt. Nyugdíjazása után próbálkozott meg először a faragással. Elsőként főzőkanalat készített, majd egy kollegájának az ösztönzésére elkezdett botot faragni. Később szobrok faragásába kezdett. A faragás mellett foglalkozott zenéléssel és órák javításával is, bár a faragáshoz hasonlóan egyiket sem tanulta.
Annak ellenére, hogy felesége először ellenezte a faragást, ő hívta fel Magyar Lajos figyelmét
egy szombathelyi alkotói pályázatra. A pályázat szervezői a naív faragó munkái közül is kiválasztottak néhányat egy kiállításra. Ezután már többször felkeresték, vitték munkáit kiállításokra. Nyíregyházán az 1981-ben rendezett V. Országos Népművészeti Kiállításon aranyérmet kapott, majd a Néprajzi Múzeumban rendezett Élő népművészet kiállításon szintén díjazott volt, a kecskeméti Naiv Művészetek múzeuma pedig több szobrát meg is vásárolta.
Az 1984-ben készült „Család” című dombormű zajos szakmai sikert hozott Magyar Lajos számára. A három részre osztott táblán felül, középen az alkotó és felesége, mellettük leányaik, lent pedig a lányok férjei és gyermekeik láthatók. Minden szereplő előtt vagy mellett a foglalkozását szimbolizáló tárgy, írógép, varrógép, radiátor, gyalu van elhelyezve.
Link: mek.oszk.hu

Fafaragó táborok
A Hegyháton a fafaragó hagyományokra építve már több alkalommal rendezték meg a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által támogatott fafaragó alkotótábort. Két ízben Gersekaráton, egy alkalommal Telekesen, majd Petőmihályfán, legutóbb Vasváron dolgoztak az alkotók.
A kistelepüléseken köztéri szobrokat készítettek és adományozták oda a tábort befogadó önkormányzatoknak, mint házigazdáknak, Vasváron pedig a Szentkút völgyébe készítették el a stációkat.

A nagymákfai fafaragó tábor a ’Golghelogi’ programsorozat keretében zajlik. A tábor koncepciója, hogy helyi faanyagból, a település körüli tölgyesből faragjanak a kis falu számára hasznos dolgokat az alkotók. Így készült már köztéri bútor, pad, fakereszt, harangláb és utcanévmutató táblasor, valamint útbaigazító tábla, az ország minden részéből érkezett fafaragók munkájaként.
« vissza
farag_k
Hh_tsztp_ter_22_
Hh_tsztp_ter_20_
 
Free Joomla Theme by Hostgator