1) A szellemi kulturális örökség azonosítása

A szellemi kulturális örökség (intangible cultural heritage - ICH) meglehetősen új fogalom, és számos térség nincs is tudatában annak, milyen szellemi kulturális javakkal is rendelkezik, ezért első lépésként a szellemi kulturális örökség azonosítását kell elvégeznünk: interjúkat készítünk a térséget mélyrehatóan ismerő emberekkel. Ezt követően a térségek kölcsönös „szakértői látogatások” révén egy külső szemponttal is gazdagodnak, és így értékként csodálkozhatunk arra is, ami egyébként „nyilvánvaló” a helyiek számára. Az interjúk és a szakértői látogatások összegzése egy olyan „Kulturális Gazdagságunk” ismertető füzet lesz, amely bemutatja és ráirányítja a figyelmet a térségek szellemi kulturális örökségére. Ezt követően egy nemzetközi vásár kerül megrendezésre, amelyen a látogatók megismerhetik, megtapasztalhatják, vagy éppen kipróbálhatják a térségek hagyományos mesterségeit, és kézműves szaktudását, Végül, egy kézikönyv készül az alkalmazott módszerekről és a kutatás során megszerzett tapasztalatokról, néhány kiválasztott példával. A kézikönyv más térségeknek is segítséget tud nyújtani ahhoz, hogy felfedezhessék saját szellemi kulturális örökségüket.

2) Közös módszerek és eszközök kifejlesztése a kulturális erőforrások tőkésítéséhez

A projekt második szakasza a már meglévő megközelítések, módszerek és eszközök felkutatását jelenti. A kutatás eredményei, valamint a projektpartnerek saját szakértelme egy nemzetközi műhelytalálkozón kerülnek megtárgyalásra. A megbeszélés elősegíti a nemzetközi kölcsönhatásokat, mialatt a résztvevők az eltérő megközelítések elemeit megtárgyalják, sőt ötvözhetik őket új módszerek és eszközök kifejlesztéséhez a szellemi kulturális örökség tőkésítése érdekében. Ezek az új módszerek és eszközök egy újabb kézikönyvben kerülnek leírásra, amely az első ilyen jellegű munka lesz a szellemi kulturális örökség tőkésítéséről. A kézikönyv politikusoknak és más érdekelteknek, valamint vállalkozóknak fog megfelelő módszereket és eszközöket nyújtani kulturális erőforrások tőkésítéséhez, amely az adott térség vonzerejének és versenyképességének növeléséhez járul hozzá. Továbbá, a módszerek és eszközök alkalmazásához szükséges kapacitásépítés háttereként egy képzési anyag is el fog készülni.

3) Új módszerek és eszközök alkalmazása és tesztelése a résztvevő térségekben

Elsőként a módszerek és eszközök alkalmazását ellenőrző monitoring rendszer kerül felállításra, amely később, a projekt befejezése után más térségekben is alkalmazható lesz. A politikusok és térségi érdekeltek számára szervezett műhelytalálkozók, valamint a vállalkozók és a kulturális egyesületek képviselői számára szervezett kísérleti képzések során a résztvevők elsajátítják, hogyan tudják alkalmazni a módszereket és eszközöket munkájuk során, vállalkozásaik, önkormányzataik és térségük fejlesztése érdekében. A kísérleti képzések és a műhelymunkák során várhatóan érdekes / ígéretes szempontok merülnek fel mind a szellemi kulturális örökség mind azok képviselőivel kapcsolatban, akik meghívást nyernek ötleteik továbbgondolására a kísérleti tevékenységek keretén belül. Végül, a nemzetközi műhelytalálkozó során összehasonlításra és összegzésre kerül a megszerzett tudás és tapasztalat és azonosításra kerülnek a legjobb példák is. Az értékelési jelentés elemzi majd az egyes tevékenységeket és a nemzetközi műhelytalálkozó megállapításait. A jelentés képezi majd annak a szellemi kulturális erőforrásokra alapozott fenntartható területfejlesztést szolgáló stratégiának az alapját, amely a közép-európai térségek versenyképességének növelését célozza meg.

4) Kulturális erőforrás stratégia kifejlesztése a fenntartható területfejlesztés érdekében

A projektnek ebben a fázisában kerül összegzésre mindazon tudás, amelyet a korábbi tevékenységek során szereztünk meg, továbbá összeállításra kerül a Kulturális erőforrás stratégia a fenntartható területfejlesztésért, amely a résztvevő térségek regionális szakpolitikáinak végrehajtása és a döntéshozatal során kerül alkalmazásra. A stratégia magában foglalja majd a felülvizsgált módszereket és eszközöket, valamint a legjobb gyakorlati példákat is. Végül, a résztvevő térségekben a helyi polgármesterek és térségi érintettek részvételével Regionális szakpolitikai műhelytalálkozók kerülnek megrendezésre, a stratégia térségi szintű végrehajtása érdekében. A stratégia végrehajtása a szellemi kulturális erőforrásokra alapozott fejlődést hivatott segíteni, a résztvevő térségek versenyképességének fejlesztése érdekében. A stratégia végrehajtása erősíti a térségi/regionális identitást, valódi értékkel ruházza fel a szellemi kulturális örökséget (és ezzel megőrzéséhez is hozzájárul), valamint elősegíti a fenntartható és átfogó társadalmi-gazdasági fejlődést.